Emberéleteket követelő pakisztáni áradások, rekordmeleg Európában, rekordhideg Amerika egyes részein, rekordhavazás Japánban, szárazság Európában, élelmiszerválság Afrikában, vízhiány Magyarországon - csak, hogy néhány "tünetet" említsünk a 2022-es természeti katasztrófákból, éghajlati szélsőségekből. Az idő előrehaladtával egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy sikerül a globális felmelegedést elég alacsonyan tartanunk ahhoz, hogy ne legyenek gyakoribbak és még szélsőségesebbek a fenti listában szereplő katasztrófák. Egy 2022-es összefoglaló következik a legszokatlanabb időjárási jelenségekről.
Az épületállomány a jövőben egyre inkább a különböző építőanyagok nyersanyagforrása lesz - véli az Euroconstruct finn kutatója, Markku Riihimäki. Egy épület tulajdonságai alapján lehetséges ugyanis az épületállományban lévő anyagmennyiség modellezése és kiszámítása, ennek ismeretében pedig kitűzhetünk olyan célokat, mint a bontási hulladék magas hasznosítási aránya, a környezetvédelem vagy akár a körforgásos gazdaság is.
Az elmúlt napokban Európa-szerte aggasztó ütemben dőltek meg az időjárási rekordok, legalább nyolc országban tapasztaltak a januárhoz képest különösen magas hőmérsékletet - írja a The Guardian.
A havi ingatlanpiaci HR,illetve a kéthavi bérbeadási tranzakciókról szóló összefoglalónk mellett, kéthavonta - most november és decembert illetően - már az ingatlanok, ingatlanos cégek által kapott minősítésekről, díjakról is beszámolunk. Nemcsak energetikai minősítésekre kell gondolni, hanem olyan tanúsítványokra is, amelyek például a hotelek fenntarthatósági lépéseit értékelik. 2022. november és decemberben is voltak épületek, amelyek ilyen különböző elismeréseket szereztek: Nemzetközi minősítést kapott a Budapest ONE, BREEAM Excellence tanúsítványt kapott a Green Court Office és elindult Magyarországon is a fenntartható turizmus minősítés.
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.
A befektetők 44%-a szerint az éghajlatváltozás kezelésének a vállalatok öt legfontosabb prioritása között kellene szerepelnie. Az éghajlatra való összpontosítás elsősorban üzleti kérdés számukra, közel kétharmaduk szerint ugyanis a befektetési hozam növelése a legfontosabb motiváció a környezetvédelemért tett intézkedések során. Háromnegyedük úgy véli, hogy a vállalati beszámolókban elterjedt a greenwashing, ezért kevésbé bíznak a fenntarthatósági jelentésekben – derül ki a PwC 2022-es globális felméréséből, mely a befektetői prioritásokat és kétségeket vizsgálta.
Történelminek nevezett megállapodás született hétfőn az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján (COP15) Montrealban. Az egyezmény a szárazföld és az óceánok védelme mellett a biodiverzitás védelmének finanszírozásával is foglalkozik a fejlődő világban.
Az egész gazdaság és a társadalom nettó zéró kibocsátási útra való átállítása nem gyerekjáték. Bár lassú lépésekben ez már elkezdődött, kell valami, ami gyorsított pályára löki át a gazdasági szereplőket és az egyéneket. Enélkül ugyanis lehetetlen elérni a kijelölt célokat, még akkor is, ha optimistán tekintünk előre és tudjuk, hogy ami most még egy újszerű, kissé idegen technológia, és a legokosabb mérnökök "játékszere", az hamarosan - évek múlva - a mindennapok megszokott eszköze, anyaga, terméke, szolgáltatása lehet. A McKinsey & Company legújabb energiaátmenetről szóló tanulmánya, illetve a cég különböző országokból megszólaló partnerei tapasztalatai alapján szedtük össze a globális energiaátmenet, valamint a kibocsátámentes világ eléréséhez szükséges lépéseket.
Az ESG-nek, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szabványoknak megfelelő irodaházak az átlagnál magasabb bérleti díjakat érnek el, függetlenül attól, melyik évben épültek – derült ki a CBRE 18 európai piacra kiterjedő elemzéséből. Ez a megállapítás tovább erősíti az európai „Green Deal” azon kezdeményezését, miszerint a meglévő épületek átalakításával hozzájárulhatnak az ingatlantulajdonosok, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon.
2022. december 9-én került megrendezésre a hazai kkv-k ESG módszertanára fókuszáló, zártkörű szakmai workshop. A rendezvényen Bókay Márton nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár, Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások területért felelős partnere, illetve Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese is előadást tartott. A program során a résztvevők számára bemutatásra került a BÉT és az EY által kidolgozott kkv-minősítési eljárás, valamint a hozzá kapcsolódó ESG-szolgáltatások - áll a BÉT közleményében.
Ideiglenes megállapodás született az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM) Brüsszelben, az úgynevezett uniós karbonvám 2023 októberétől lép életbe, eleinte egyszerűsített követelményekkel. A karbonvám lényege, hogy egyes termékek - vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, stb. - unión kívüli behozatala során egy illetékkel ösztönözzék a magas szintű éghajlatvédelmi előírásokat - áll az Európai Tanács közleményében. Egyszerűbben szólva, hogy ne rontsák a belső piacok versenyhelyzetét az EU területére beérkező olcsó, de magas szén-dioxid-kibocsátással járó termékekkel.
A zöld kötvények piaca és magyarországi helyzete, illetve az ESG és a pénzügyi piacok kockázatainak összeolvadása, valamint az ESG adatok és minősítések körüli fejlesztési lehetőségek voltak a középpontban a Cambridge Econometrics, a Budapesti Brit Nagykövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett online, "Financing of the energy transition in Hungary" elnevezésű konferencián.
Automata folyótakarító hajót és a hulladék begyűjtését segítő kamerarendszert fejlesztett ki a Future Plastik Kft., a Robo-Collect elnevezésű vízi jármű és a hozzá kapcsolódó műszaki infrastruktúra magyar innováció keretében valósult meg - tájékoztatta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) hétfőn az MTI-t.
A klímasemleges bankolás elterjedése a klímakatasztrófa megelőzésének egyik legfontosabb, ám kevésszer szóba kerülő összetevője, pedig a Párizsi Megállapodás is kiemelt célként határozta ezt meg. A klímakatasztrófát kizárólag állami forrásokból nem lehet megakadályozni, éppen ezért a világ fejlett pénzügyi piacain komoly fejlődésnek lehettünk szemtanúi az utóbbi években a magánforrások zöldebb irányba terelése terén. A nagy globális bankcsoportok közel 80%-a vállalta, hogy hitelezési tevékenységét összhangba hozza a nemzetközi klímacélokkal - áll a Green Policy Center legfrissebb tanulmányában, amely a hazai bankszektor leglényegesebb akadályait tárja fel a klímasemleges bankolás elérése kapcsán.
Második alkalommal adta ki a K&H a fenntarthatósági indexét, az elsőként júniusban közzétett mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell a fenntarthatósággal, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. Most, fél év elteltével, valamelyest javultak a fenntarthatósági mutatók, de még mindig magas arányban hiszik azt a cégek, hogy semmilyen szén-dioxid-kibocsátásuk nem keletkezik, és kifejezetten sokan egyáltalán nem tervezik, hogy felállítanak egy klímasemlegességi céldátumot.
Második alkalommal rendezte meg a HuGBC december 1-jén a Green Brunch üzleti reggelijét. A szakértők arról beszélgettek, hogy hogyan lehet az egyes szakmákat összefogva csökkenteni az épületek energiafüggőségét és kiszolgáltatottságát. Fel kell készülni, hogy az átalakuló energiamix-szel, például a földgázhasználat lenullázásával a villamosenergia-fogyasztás nagyon meg fog növekedni, így az ingatlanoknak decentralizált mini erőművekké kell válniuk és tárolókapacitásra lesz szükségük.
A közelmúltban az egyiptomi Sarm es-Sejkben megtartott klímacsúcs után az elhangzott hivatalos nyilatkozatokból a kötelező udvariasságot és a megalapozatlan kincstári optimizmust lehántva minden gondolkodó ember számára egyértelművé vált, hogy a világ végleg elengedte a 1,5 Celsius-fokos klímacélt (hogy ti. a globális átlaghőmérséklet az 1850 és 1900 közötti átlaghoz képest mért növekedését az évszázad végére 1,5 Celsius-fok alatt tudjuk tartani). A tömegeknek szánt egybites politikai narratívában ez annak a beismerését jelenti, hogy a klímaváltozás nem megállítható, legjobb esetben is csak üteme mérsékelhető. Már csak abban reménykedhetünk, hogy az aktuális modellek által az évszázad végére prognosztizált 2,1–2,9 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés nem fog visszafordíthatatlan természeti folyamatokat elszabadítani és nem fogja sok milliárd ember számára élhetetlenné tenni a Földet. De vajon reális cél volt-e valaha is a „klímaváltozás megállítása” a bűvös 1,5 Celsius fokon belül? Látszólag igen, hiszen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018-ban kiadott jelentésében ezt még modellszámításokkal alátámasztott megvalósítható célkitűzésként fogalmazta meg. A közvélemény szerint az IPCC tudományos konszenzussal készíti értékelő jelentéseit, a nemzetközi tudomány által hitelesített, jelenlegi tudásunkat tükröző tanulmányok alapján. Valójában azonban bármely „klímacél” kitűzése soha nem az általunk megismert valóságra vonatkozó tudományos eredmények, hanem a valóságot leképezni hivatott globális éghajlati modellek előrejelzései alapján történik. A kettő messze nem ugyanaz.
Üzleti értékvesztéshez vezethet, ha egy cég nem alakít ki fenntarthatósági törekvéseket. A tágabban vett gazdaság és a kereskedelmi-ingatlanpiac szereplői egy olyan mérhető és átlátható rendszer kialakításának küszöbén állnak, melyet egységesen kell követnie a vállalatoknak. Az ESG-vel kapcsolatos kérdésekről szólt a CBRE legutóbbi szakmai beszélgetése.
Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.
Egy - Európában, Közel-Keleten és Afrikában tevékenykedő több mint 150 befektető körében végzett - friss KPMG felmérés szerint a befektetők aktívan integrálják befektetési döntéseikbe a Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási (ESG) szempontokat. Mi több, a felmérés eredményei szerint közel megduplázódik azon befektetők aránya, akik a jövőben ESG átvilágítást terveznek végezni a tranzakciós folyamat részeként, míg azok aránya, akik nem fognak ESG átvilágítást készíttetni, mindössze öt százalékra csökken.
